írtunk a blogunkra úgy 120 posztot az elmúlt másfél évben; ezek közül messze-messze azok voltak a legkevésbé népszerűek, amelyek a konkrét politikai vitától elszakadva próbáltak valamit mondani arról, hogy hogyan kellene megoldani egy olyan problémát, mint a hálapénz, a  rokkantak parkolása, a hatékony társadalmi konzultáció vagy a bkv veszteségének terítése.

minthogy ezek az írások nem rosszabbak és nem bonyolultabbak, mint a többi poszt átlaga, arra kell, hogy jussak, hogy ma ezek a dolgok még azokat sem érdeklik, akik amúgy látogatnak egy közjogi-közigazgatási blogot, pedig hát elvileg ők valószínűleg még a közügyek iránt érdeklődőkön belül is az elég tudatos megfejtők közé tartoznak.

mondjuk ez nem meglepő annyira, tekintve, hogy a politikai vitákat amúgy is rendre az ideológiai azonosulásra, az érzelmekre ható és a szubjektív tapasztalatokra építő kommunikációs eszközökkel vívják, és senki nem neveli a választóit a tényeken alapuló következtetésekre. így aztán persze, hogy azt olvassák többen, ami valahogy beleilleszthető ebbe a sémába.